Minden fórumon ebben az időszakban örök téma a sár, így megosztanék veletek néhány tapasztalatot, ami hasznos lehet, ha valaki ilyenkor is menni akar. Számomra a legnagyobb kihívások egyike volt, egész egyszerűen azért, mert azt nevelték belém gyerekkoromtól kezdve, hogy ne legyek koszos. Ha mégis az lettem, akkor azért kaptam. Éppen ezért igyekeztem nem összepiszkolni magam, pláne nem az új ruháimat, cipőimet. Nos én nem vagyok az a meghátrálós fajta, de be kellett látnom, hogy nem tudok két lépésnél tovább tiszta maradni igazán saras terepen. Új cuccoknál ez a mai napig tud nekem fejtörést okozni, de összességében megtanultam együttélni a kosszal. Azért nem lettünk barátok.
Szóval a véleményem a sárról.
- A legfontosabb, hogy ne küzdj a terep ellen, hanem válj a részévé. Fogadd el, hogy csúszni fog, és koncentrálj, használd az érzékeidet. Mindet.
- Néhány lépés alatt le tudod „tapogatni”, hogy milyen sárral állsz szemben, tapad valamennyire, vagy a legkevésbé sem. Kerüld az erdészeti és az agyontaposott túraútvonalakat, mert ezek csúsznak a leginkább, ha ez nem lehetséges, menj az út mellett, ha ez sem lehetséges, akkor keresd a tapadási pontokat. ( fűcsomók, apró kövek, akár még az avar is jó lehet, de nem minden esetben )
- Szintben haladáskor sokszor megesik, hogy tényleg dagonyázni lehet, de a legtöbb esetben valamerre – még ha ez alig érzékelhető is – lejt a talaj, keresd a magasabb részt és ott haladj, akkor is, ha ez 10 méterenként változik és ezért kacsázni kell.
- Meredek lejtőn vagy emelkedőn rendszerint nincs akkora sár, mert a víz lefolyik, és a legtöbb esetben lehet kapaszkodó pontokat találni, használd a kezeidet is.
- Lépéstechnika. Járj könnyeden, ne úgy, mint amikor tapad a talaj. Pl. a lehető legnagyobb tapadás eléréséhez ne sarokkal érkezz. Lejtőn haladj oldalazva. A lényeg, alakítsd ki a saját technikádat.
- Mindig készülj az esetleges esésre, és akkor gyorsabban lehet reagálni rá.
- Lábbeli, ez a legsarkosabb kérdés. Én futócipőre szavazok és kamáslira. Amikor a legtöbben esnek-kelnek, mint ahogy legutóbb a Velencei-hegységben a tömeg, én simán lépkedtem, úgy, hogy alig csúsztam meg.
Csak azért, mert sár van, nem kell kihagyni egy túrát sem, csak felkészültebben kell elindulni. A sár is csak egy elem, egy a sok közül, nem kell besz@rni tőle…